Pisztáciás ricciarelli

Ezzel a sütivel nagyot nem lehet hibázni: egyrészt nagyon könnyű az elkészítése, másrészt tuti, hogy pillanatok alatt elfogy, bárhova viszi az ember.
Kissé ragacsos, intenzíven mandulás-pisztáciás, nagyon-nagyon finom édesség. Mikor legutóbb vittem egy vendégségbe, egy gluténérzékeny barátomnak külön felhívtam rá a figyelmét, hogy nincs benne liszt – majd kb. 5 perc múlva odajött hozzám, hogy szeretné megemlíteni, hogy nem ő ette meg máris a felét. Na persze.
Hozzávalók (kb. 16 db-hoz)
- 40 g tojásfehérje
- 1 citrom reszelt héja
- 50 g darált pisztácia
- 75 g mandulaliszt
- ¼ tk sütőpor
- 1 ek méz
- porcukor
töltelék (pisztácia ganache):
- 30 g fehér csokoládé
- 15 g habtejszín
- 1 tk pisztáciavaj
Elkészítése:
- Először a tölteléket készítjük el: az itt megadott mennyiségekből ganache-t készítünk, majd hűtőben, folpackkal letakarva hagyjuk megdermedni.
- Utána a sütőport összekeverjük a darált mandulával és pisztáciával. A tojásfehérjét ezután összekeverjük a mézzel és a cukorral, majd hozzáadjuk a száraz anyagokat is (sűrű, marcipánszerű massza lesz), majd folpackkal letakarva hűtőbe tesszük 2-3 órára.
- Ha letelt, vizes kézzel diónyi golyókat formázunk belőle, porcukorba hempergetjük, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk, majd 170 fokon kb. 10 perc alatt megsütjük. Mikor még forró, egy fakanál végével pici lyukat csinálunk a tetejére (ide jön majd a ganache), és így hagyjuk kihűlni.
- A kész ganache-t egy habzsák segítségével belenyomjuk a lyukakba.
*A ricciarelli egy toszkán (egész pontosan sienai eredetű) olasz édesség, amely klasszikusan tojásfehérjéből, mandulából, mézből és cukorból készül, és gyakran kerül bele citrom- vagy narancshéj is. Lehet, hogy egy olasz felszisszenne, hogy ennek a sütinek a ricciarelli nevet adtam, de az összetevőket, az elkészítését, és a végeredményt is az eredeti ricciarelli ihlette.