0Ft

0 termék a kosárban

Tag Archives: étcsokoládé

Gluténmentes csokis-mandulás keksz (brunsli)

Gondolkodtam rajta, hogy ezt a receptet – ami egy svájci karácsonyi keksznek a receptje – így nyár elején-közepén közzétegyem-e, de 2 dolog miatt végül posztoltam: 1. én ilyen kekszet legelőször és eddig kizárólag a káptalantóti Liliomkert piacon vettem egy árustól, és mindig nyáron. Szóval nekem ehhez semmilyen karácsonyi emlék nem fűződik, sőt. Nekem ez a keksz maga a nyár Káli-medencéstül, Balatonostul, Liliomkertestül. 2. Semmi karácsonyi nincs benne. Se fahéj, se szegfűszeg, se narancshéj, semmi ilyesmi.

Viszont isteni finom. És mivel én elég kicsi formával szúrtam ki, alattomos is, mert így észrevétlenül, kis falatokban lehet eltüntetni egy egész tepsivel. Amióta először ettem ilyen kekszet, ki akarom próbálni, mostanra érett meg az elhatározás. Keresgéltem a neten a tökéletes receptet, végül emellett kötöttem ki, pár változtatással (legfőbb: a lisztet kakaóporra cseréltem benne. Nem hiányzott egyátalán.) Első kóstolásra (nyilván még tűzforrón) csalódás lett, kb. olyan volt ízre, mint egy brownie, ami persze finom, de amit én ettem, annak csodafinom csokis-marcipános íze volt, amiből kiérződött a belerakott kevés jó minőségű alkoholnak (pálinkának) is az aromája. Aztán kiderült, hogy csak várni kellett (volna): másnapra összeértek az ízek, és ott volt a tökéletes, csokis-ragacsos-marcipános keksz, egészen enyhe málnapálinkás utóízzel.

Bónusz: a fagyasztóban összegyűlt tojásfehérjék eltüntetésére is kiváló!

Hozzávalók (két gáztepsinyi kekszhez)

160 g barna nádcukor
200 g darált mandula
50 g dióvaj
100 g étcsokoládé (60% kakaó)
2 evőkanál kakaópor
2 tojásfehérje
1 csipet só
2 ek málnapálinka
a kiszúráshoz: kristálycukor

A sütőt melegítsük elő 220°C-ra. Gőz felett (esetleg mikróban) olvasszuk fel a csokoládét. A tojásfehérjéket verjük kemény habbá egy csipet sóval.  Egy másik tálban keverjük össze a mandulát, cukrot és a kakaóport. Óvatosan, lapátoló mozdulatokkal keverjük a kihűlt olvasztott csokoládét a fehérjéhez, majd az egészet keverjük a cukros-kakaós mandulához, és adjuk hozzá a dióvajat és a málnapálinkát is. Két réteg folpack között nyújtsuk ki 1 cm vastagra és cukorba mártott kiszúróval szaggassuk ki. Süssük kb. 4 percig. Kulcsfontosságú, hogy ne szárítsuk ki! Maradjon belül puha, kissé ragacsos. Várjunk vele, amíg kihűl 🙂

Raw, vegán twix

Régóta szemeztem ezzel a recepttel, most végre eljutottam odáig, hogy el is készítsem, kár volt eddig halogatni. Ez az aktuális kedvenc raw édességem, egész egyszerűen zseniális lett!! Kívül vékony, ropogós csokiréteg, belül pedig egy vékonyabb kókuszos-mandulás keksz alapon nyúlós, az igazira megtévesztésig hasonlító datolyakaramell… Ahhh, szuperfinom, és gyanúsan gyorsan fogy a hűtőből. Pedig nem is mondtam senkinek, hogy ott van. Ki érti ezt??

Szerintem csináljatok simán kétszeres adagot, a hűtőben (vagy a fagyasztóban) sokáig eláll, és tök jó érzés, hogy mindig van egy kis egészséges nasi készleten. Edzés után, tízóraira, gyerekeknek fagyi helyett, minden helyzetben jól jöhet:) És a csokizástól sem kell megijedni, ha elég folyékonyra készítitek a csokimázt, könnyű ráönteni, és szép vékony rétegben csorog majd le róla. És mivel a fagyasztóban pihen előtte a kekszes karamell, rögtön rá is dermed.

És akkor jöjjön a szuper recept (egy kb. 10X15 cm-es formához, kb. 8-10 szelet):

A “keksz”réteghez:

1 ek kókuszzsír
60 g mandulaliszt
40 g kókuszreszelék
55 g juharszirup

A karamellhez:

140 g magozott datolya
60 g kesudióvaj
1 nagy csipet só
2 ek kókuszzsír

A csokizáshoz:

15 dkg magas kakaótartalmú étcsoki
2 ek kókuszzsír

Először is áztassuk be a datolyát meleg vízbe, legalább 15 percre. Majd a kekszes alap hozzávalóit keverjük össze, és egy sütőpapírral kibélelt, kb. 10X15 cm-es tepsibe nyomkodjuk bele. Rakjuk a fagyasztóba. A karamell réteghez a puha, beáztatott datolyát csepegtessük le (kevés áztatóvizet tartsunk meg), majd a többi hozzávalóval egy késes betétű robotgépben daráljuk krémessé (kb. 4-5 perc). Ha túl sűrű (kenhetőnek kell lennie), 1-2 ek áztatóvizet tehetünk hozzá. Ezt kenjünk egyenletesen a kókuszos-mandulás rétegre, és megint mehet a fagyasztóba legalább 1 órára. Ha letelt az egy óra, olvasszuk fel a csokit a kókuszzsírral. Vegyük ki a tepsit a fagyasztóból, és óvatosan fordítsuk ki a sütit a formából egy sütőpapírra, majd egy vékony réteg csokit kenjünk az aljára (gyorsan kell dolgoznunk, mert rögtön rádermed a csoki, és úgy túl vastag lehet a csokiréteg). Így az alja már be lesz csokizva mindegyiknek, és elég a tetejére rácsorgatni a csokit. Majd fordítsuk vissza az egészet, és vágjuk fel a sütit vékony (twix-szerű) szeletekre. A legkönnyebb úgy csokizni, ha egy süteményrácsra rakjuk a szeleteket, alá rakunk egy tálcát vagy egy sütőpapírt a lecsorgó csokinak, és úgy öntjük rá lassan a csokit. Hagyjuk megdermedni, majd hűtőben tároljuk, és próbáljuk nem egy nap alatt megenni az összeset.

 

Fűszeres-narancsos töltött kekszek

Stílusosan egy igazi téli keksszel térek vissza ide a blogra, most hogy végre megérkezett a tél is. Szerintem nem csak én vagyok vele úgy, hogy az ünnepek elmúlta után sem sietek leszedni a fát és visszarakni a dobozokba a karácsonyi dekorációkat; én ilyenkor még ugyanolyan örömmel kapcsolom fel a karácsonyi izzókat, mint két hete. Ez a keksz pontosan az ilyen magamfajta karácsonyi hangulatot őrzőknek való.
Tegnap torta del nonnót (olasz csokis linzertortát) sütöttem egy szendvicsező helyre, és még soha nem sajnáltam magam ennyire, hogy nem nekünk lesz a pite. A tésztájába mindig rakok narancshéjat, a tölteléke meg igazi csokipuding, ettől már sütés előtt olyan illata van, hogy akkor elhatároztam, hogy csinálok magamnak valami csokis-narancsos cuccot. Nem tortát, mert egy egész úgysem fogy el nálunk (na igen, ez az a mondat, amit hallván vagy csodálkozó vagy furcsálló, sőt néha egyenesen lesajnáló pillantásokat kapok: nem tudtok megenni egy egész tortát?! Nem, a férjem nem édesszájú, a Másféléves mondjuk biztos besegítene, ha hagynám neki, úgyhogy egyedül maradtam…), szóval nem tortát, hanem kekszet terveztem sütni.
Végül egy puha, narancsos-fahéjas-gyömbéres keksz készült narancsos étcsokoládé ganache-sal töltve. Hozta az elvárásokat. Ti sem fogtok benne csalódni, zseniális lett!

fűszeres-narancsos keksz

Hozzávalók (kb. 12-13 darabhoz):

160 g finomliszt
1/2 tk őrölt gyömbér (vagy egy 2-3 centis friss gyömbérdarab lereszelve)
1 tk őrölt fahéj
3/4 tk szódabikarbóna
115 g vaj
120 g nádcukor
1 tojás
1 ek (kb. 20 g) méz
1 narancs reszelt héja

Kb. 2 ek kristálycukor a hempergetéshez

A töltelékhez:

Fél narancs leve
annyi tejszín, hogy 1 dl legyen a narancslével együtt (külön mérjétek ki őket!)
100 g étcsokoládé (min. 60%-os kakaótartalommal)
1/2 tk narancskivonat (elhagyható, helyette mehet ebbe is reszelt narancshéj)

A sütőt előmelegítem 180 fokra, két tepsit pedig kibélelek sütőpapírral. A száraz hozzávalókat (liszt, fűszerek, szódabikarbóna, só) egy tálba szitálom. A vajat a cukorral, a narancshéjjal – és ha friss gyömbért használok, azzal is – kihabosítom. Hozzáadom a tojást és a mézet, majd ezekkel is alaposan elkeverem. Mehet bele a lisztes keverék, azzal is jól összedolgozom. Kissé lágy, de nem túl ragadós tésztát kell kapni. Teáskanállal kis halmokat szedek a tésztából, kézzel golyóvá formázom, meghempergetem a kristálycukorban, majd kissé lelapítva a tepsire rakom őket egymástól nagyobb távolságra, mert sülés közben terülni fog. Mehet a sütőbe kb. 10 percre, amíg kissé megbarnul. Ezalatt elkészítem a tölteléket: forrpontig melegítem a tejszínt, majd kevergetve felolvasztom benne az étcsokit. Ezután belekeverem a narancslevet és a -kivonatot (vagy narancshéjat) is. Hagyom kicsit megdermedni, néha átkeverem. Ha kihűltek a kekszek, megtöltöm őket a csokitöltelékkel. Ezt lehet simán egy kiskanállal vagy kenőkéssel, de ha szép egyenletesen szeretnénk tölteni, habzsákból is mehet.
Valószínűleg jót tesz nekik, ha kissé összeérnek, de ezt nálunk senki nem bírta kivárni.